Szüleiktől eltérő módon hallgatnak zenét a mai fiatalok - ezt ugyan eddig is tudni lehetett, ám egy friss kutatás adatokkal is alátámasztotta a megfigyelést. A Fanta Trendriport kutatássorozatban Ságvári Bence szociológus tavasszal egy internetes közösségi oldalon keresztül végzett el egy olyan felmérést, amely nem, kor és településtípus alapján reprezentálja a magyarországi, 14-24 év közötti, internetező fiatalokat.
Talán a legbeszédesebb adat, hogy a fiatalok 68 százaléka leggyakrabban MP3-at hallgat, a CD-t mindössze 8 százalékuk jelölte meg kedvenc hanghordozó formátumként (a rádió 12, az online rádió 9, a televízió pedig 3 százalékot kapott). Általánosságban 93 százalékuk mondta azt, hogy hallgat MP3-at, és csak a megkérdezettek fele, hogy CD-t is - körülbelül annyian, mint amennyien online rádiót is hallgatnak. A CD tehát már nem tartozik az új generáció kedvencei közé, ami érthető, hiszen a fiatalok 70 százaléka több mint ezer zeneszámot tárol MP3-ban (13 százalékuk több mint 15 ezret). A fájlcserélőket 73 százalékuk használja, és 92 százalékuk szokott zenét cserélni a barátaival - számukra így sokkal praktikusabb hanghordozó az MP3, mint a CD. S bár azt hihetnénk, ennyi zenét képtelenség rendszeresen hallgatni, a diákok erre is rácáfoltak: hétköznapokon a
fiatalok 50, hétvégén több mint 60 százaléka három óránál is több időt tölt zenehallgatással. Ez az intenzív zenefogyasztás viszont nem egyenlő a zenében való elmélyüléssel: a fiatalok egyszerre több tevékenységet végeznek zenehallgatás közben. Közlekednek, segítenek a házimunkában, tanulnak, olvasnak.
A kutatás megállapítja, hogy mára a magyar tizenévesek zenefogyasztásában egyértelműen a számítógép, az internet és a hordozható MP3-lejátszók vették át a vezető szerepet. Ez ahhoz is hozzájárult, hogy az egyes zenei irányzatok áttörték azokat a társadalmi korlátokat, amelyek a hetvenes-nyolcvanas években még jellemzőek voltak az akkori fiatalok zenefogyasztására: ma Magyarországon egy-egy irányzat már nem rendelhető egyértelműen társadalmi státuszhoz. Sokkal inkább a nyitottság, az új stílusok befogadása a jellemző, ezért a különböző ze-nei irányzatok fogyasztása is kiegyenlítettebb. A legtöbben valamilyen rockzenét hallgatnak (18 a populáris, illetve 16 százalékuk a hard rock), de ehhez hasonló nagyságú csoportot alkotnak a "slágerlistások", a "partiarcok" és a "fekete zene" hallgatói is. Legkevesebben a népzenét, klasszikus zenét és dzsesszt hallgató "ínyencek" vannak.
A kutatás kitért arra is, hogy hogyan viszonyulnak a magyar internetező fiatalok a divathoz. Ennek eredménye, hogy többségük (64 százalék) legalább havonta egyszer vásá-rol magának új ruhát,
és ilyenkor csaknem 14000 forintot költ. 35 százalékuknak fontos vagy nagyon fontos a divat - ezt a fiúk közül két százalékkal többen állították. Ugyanakkor csaknem háromnegyedük nem tartja túlzottan szimpatikusnak a "divatozást", elsősorban azért, mert hiányzik belőle az egyéniség, az eredetiség, a kreativitás kifejezésének lehetősége. (S. M.)
NOL. 2008. július 31