A Korai Öröm egyik alapítója és meghatározó tagja a 90-es években, Takács Péter most áll először színpadra 1999 óta. Pénteken lép fel a SPACECAFE nevű formációjával az Ambient Sátorban. Ez alkalommal feltettünk neki pár kérdést.
Dalok.hu: 11 éve szálltál ki a Korai Örömből, most lépsz azóta először színpadra. Otthoni stúdiódban viszont született sok minden a 2000-es években. Mesélj erről az időszakról.
Takács Péter: Tiszta fejjel visszatekintve érdekes csomópontja volt az életemnek. Kiléptem a zenekarból, beteg lettem, meghalt az anyám, a feleségem nagymamája és örököltem néhány ingatlant. Ebből lett némi pénzem és úgy döntöttem elég a kettős életből holnaptól pusztán zenész leszek. Kapcsolatok és a gitáromon kívül hangszerek nélkül. nem gondolkodtam pénzen, jövőn csak követtem a belső hangot. Egy Németországi ismerősöm akkor (97-98 körül) már készített otthon az akkori mércével mérve profi zenei felvételeket és az ő tapasztalatai alapján belevágtam én is. Csak az motivált, hogy mindenáron elkészítsem a saját lemezem úgy, hogy közben ne kelljen stúdióba menni és rengeteg pénzt kifizetni. Ez akkor 98-99 tájékán nagy szám volt, hiszen akkor kezdtek elérhetővé válni a földi halandóknak amilyen én is voltam (és persze vagyok :) a profi hangkártyák és a megfelelően gyors computerek amik már sok sávot képesek voltak kezelni. Mivel műszaki végzettségű vagyok erről a témáról is rengeteget tudnék értekezni, de a nyájas olvasót gondolom inkább a dolog emberi, lelki tényezői érdeklik. Tehát ott álltam egy döntéssel a hátam mögött a gitárommal a terveimmel meg némi pénzzel és a feleségemmel aki nélkül tényleg nem ment volna ez az egész. Egy kapcsolat mégis akadt. Nem más, mint Vajdai Vili aki szintén Korais volt. Ő ajánlott Temesvári Balázs figyelmébe, aki épp a Moszkva tér című film zenéjét fejezte be és szeretett volna a film soundtrack-jére néhány remixet. Ez 2000-ben volt, ha jól emlékszem. Ekkor jelent meg először önálló zenei felvételem CD-n. Abban a szerencsében részeltettem, hogy két számot is készíthettem. Igaz ezek remixek voltak, de én nem vagyok DJ, ezért a remixeket is szabadabban kezelem és nagyon kevés dolgot használok az eredeti műből. Sajnos az évszámokkal hadilábon állok ezért nem is írok mindenhez. Ezt követte a MIX című film, ahová beválogatták néhány számom.
Azután ott volt a Vajdai Vili féle TÁP színház ahol mint hangmérnök, később zeneszerző tevékenykedtem. A TÁP színház kapcsán két lemezen is szerepelnek a felvételeim. Az egyik az ETCHNO c. előadáshoz készült zenékből kiadott CD: az ETCHNO, a másik a ROMANO DROM zenekar felvételeiből készült lemez, a ROMANOTRIP. Ez szintén egy zenés TÁP-os darab soundtrack-je. Nyílván sokan nincsenek tisztában vele,de ezek a lemezek voltak Magyarországon az elsők, amik a népzene, a roma zene és az elektronikus zene fúziójának jegyében születtek. Persze mint minden jó ötletet ezt is sikerült lenyúlni és jól elcsépelni.
Most már dugig vagyunk előadókkal, akik mögött pénz és az ebből fakadó előnyök kihasználásával kb. 3 másodperc alatt a médiában játszott közönségkedvencek
lettek. Egészségükre! No akkor itt rátérnék a filmekre. Volt olyan szerencsém, hogy 2003 táján belekerültem a NYÓCKER c.rajzfilm hangmérnöki és zenei felvételeibe.
Itt is a semmiből építkeztünk. Szó szerint megépítettünk egy süketszobát ahová a színészek jöttek felmondani a szövegeket. Közel egy évet dolgoztam, dolgoztunk
a film hangján és zenéin. A semmiből végül létrejött egy nemzetközileg elismert rajzfilm, köszönhetően Novák Eriknek és Gauder Áronnak akik hitték és tudták, hogy meg tudjuk csinálni. Kissé patetikusan hangzik, de végül halál profin 5.1-es mozihanggal elkészült a mű.
Ezután végre megcsinálhattam azt a bizonyos elsősajátönálló lemezt, amire annyira vágytam amióta kiléptem a Korai Örömből. Egy volt osztálytársam keresett
meg a névnapomon, hogy nem csinálunk-e valamilyen zenei projektet. Én meg épp azon gondolkodtam mit adjak el vagy kitől kérjek kölcsön, hogy meg tudjam jelentetni a lemezt, ami már ott lapult kiadásra készen a winchesteremen. Ez az osztálytárs, Keresztes János volt aki a második lemezem(ünk) anyagi terheit is bevállalta noha tudtuk,hogy anyagi hasznot nem remélhet belőle. Örök hála és köszönet illeti ezért! Tehát 2003-ban megjelent az ELSŐ SPACECAFE album: WE ARE ALREADY THERE címmel és kis csúszással 2006-ban a második: AS WE PROMISED címmel. 2007-ben Erik nagy fába vágta a fejszéjét. Megrendezte a
ZUHANÓREPÜLÉS c.filmjét, amihez szintén készítettem zenét. A film kb. utolsó húsz percében elhangzó folyamatos, dramatizált zene az én munkám. Büszke is vagyok
rá:)! Ezen kívül becsúszott néhány rövidfilm,vizsgafilm. Azt hiszem dióhéjban ennyi ami a zenét illeti.
Dalok.hu: Mi a Spacecafé?
Takács Péter: Hogy mi a SPACECAFE? Itt ki is javítok mindenkit! Így írom: SPACECAFE. Csupa nagy betű ékezet nélkül egyben. Össze-vissza írja mindenki.
A függetlenséget jelenti, a magányt, a befelé fordulást, a lelki fejlődést, az önmegvalósítást. A kapcsolatok hiányát, a pénztelenséget, a küzdelmet, és persze a megoldást és a gyógyírt, a publicitást, a gazdagságot is jelentheti. Csak rajtam áll mikor melyiket.
Dalok.hu: Mit jelentettek neked a 90-es évek a zenében, miben különböztek a 80-as évektől és az utolsó évtizedtől? Milyennek látod a mostani magyar zenei életet?
Takács Péter: A 90-es évek nekem az elektronikus zene felé fordulást jelentették. Persze megmaradt a régi rock, punk, progresszív rock, jazz, és alternatív zenei érdeklődésem is.
Ez képeződött le a KORAI ÖRÖM-ben általam, általunk. Pionírok voltunk az akkori kicsit befülledt zenei érában. Irdatlan energiákat közvetítettünk a koncerteken, nem fogtuk vissza magunkat. Az elektronika forradalma zajlott partik, bulik. Most megint kissé uncsi ami nálunk zajlik, megállt a dolog. Na nem mondom, hogy én váltom meg a világot!
Csak ez a helyzet. Vagy kialakul valami vagy nem. Meglátjuk. Ezzel át is tértem a következő témára a mai magyar könnyűzenei életre. Ha nem kell visszafogni magam,
akkor azt mondanám: egy rakás szar. A nemzetközi és a magyar zenei színtér is. Nem vagyunk lemaradva, HURRÁ!
Igazából én sem tudok nagyon újítani a formán, hiszen már minden ki van találva, de törekszem. Keverem-kavarom a lapokat, a hangszereket, a stílusokat próbálkozom.
Ezért is van ekkora szünet a lemezeim között. Tehát a formán nem tudok változtatni, az arányokon próbálok.
Dalok.hu: Mi a mostani Spacecafé felállás, milyen a gépek és az elő megszólalás aránya?
Takács Péter: A SPACECAFE jelenleg is egy tagból áll. Belőlem. Most a szigetre megpróbáltam társakat keríteni. Az élő formációt egy informatikus kütyüs: Gyula Gergő, egy basszeros:
Hammer Zsolt és végül Takács Péter, azaz én alkotom. Sajnos dobos nincs, mert megijedt.
Először tele akartam pakolni a színpadot mindenféle sampler-rel, szintivel, kütyüvel. Majd a próbák során maradt a jó öreg gitár, a furulya és a mikrofon. Azt hiszem, ezt hívják letisztulásnak. Egyszerű és hatásos eszközök jó kezekben.
Dalok.hu: Tervek?
Takács Péter: Harmadik lemez mindenképp, talán a mostani formáció megtartása, továbbfejlesztése, szóval az elmúlt 11 év lezárása, újrakezdés bizonyos szempontból az eddigi tapasztalatok alapján. Egy sokkal kiegyensúlyozottabb és letisztultabb életforma kialakítása és leképezése a zenében és az életemben oda-vissza.
