"Hacsak Sarkozy be nem vonul a francia csapatokkal Brüsszelbe, át nem veszi a hatalmat az Európai Bizottságban, és meg nem szünteti az Európai Parlamentet, ezt a módosítást nem lehet visszavonni" - kommentálta a francia államfő próbálkozását a Libération című napilapban Daniel Cohn-Bendit zöld EP-képviselő. Bár katonai eszközökhöz nem nyúlt, Nicolas Sarkozy azért komolyan veszi a harcot.
Egyenesen José Manuel Barroso bizottsági elnöknek írt levelet, arra kérve őt, hogy dobja vissza az Európai Parlamentben megszavazott módosítást, amely egyértelműen megtiltja az internetszolgáltatás kikapcsolását a kalózkodás elleni küzdelemben.
S hogy miért olyan fontos ez Párizsnak? Mert az EP-ben elfogadott szöveg érvénytelenítené a francia kormány törvénytervezetét, amely szerint az illegálisan zenét vagy filmet letöltőket - két figyelmeztető levél után - le lehetne kapcsolni a világhálóról. Az sem mellékes, hogy a képviselők elsöprő többsége (88 százaléka) hagyta jóvá a módosítást, amely kimondja: a bűnüldöző hatóságok előzetes döntése nélkül semmilyen módon nem lehet korlátozni a felhasználók alapvető szabadságjogait.
Süket fülekre talált a brüszszeli bizottságnál Sarkozy kérése. Közölték, hogy a testület "tiszteletben tartja az Európai Parlament demokratikus döntését", és hogy a tagállamoknak kell megtalálniuk a helyes egyensúlyt több alapvető jog között (magánélet megóvása, tulajdonhoz való jog, információs szabadság). Majd egy jó tanács: Franciaország magyarázza el álláspontját a másik huszonhat tagállam távközlési minisztereinek... Ezt egyébként meg is teheti, amikor novemberben újratárgyalják az uniós jogszabályt.
Győzelmet kiáltott Guy Bono francia szocialista EP-képviselő, a módosítás beterjesztője; úgy vélte, hogy az európai építkezés csak akkor halad előre, ha ellenállnak a tagországok politikai nyomásának. Kevésbé visszafogottan nyilatkozott Cohn-Bendit: igazán utánanézhetne már az uniós jogi eljárásoknak az EU soros elnöki tisztét is betöltő Sarkozy, aki azt hiszi, mindentől és mindenkitől függetlenül cselekedhet. A franciák jogértelmezését amúgy az Európai Bizottság sem osztotta, és emlékeztetett, hogy most a Miniszteri Tanácsnak kell döntést hoznia - a bizottság ezután legfeljebb a közvetítő szerepét vállalja, ha ez egyáltalán szükséges.
Csalódottak a lemezcégek, amelyek nagyon is pártolnák a francia szigort. Ha valaki többször túllépi a megengedett sebességet, elveszti a jogosítványát, és ezt a vezetők többsége természetesnek tartja - érvelnek. Ám az interneten az emberek mintha kevésbé éreznék fontosnak a szabályok betartását.