A Nemzeti Kulturális Alap megbízásából a Szonda Ipsos 2007 végén kutatást végzett a hazai lakosság zenehallgatásáról és a zenével kapcsolatos ismereteiről. A kutatás során válaszokat kértek arra is, hogy a válaszoló mindennapi élete során hol találkozik a zenével.
A felnőtt lakosság 35 százaléka soha nem járt még zenei rendezvényen. Eközben a nagy többség, a válaszolók szinte teljes létszáma a mindennapi élete során valamilyen forrás segítségével zenehallgatóvá válik.
A felnőtt lakosság 35 százaléka soha nem járt még zenei rendezvényen. Eközben a nagy többség, a válaszolók szinte teljes létszáma a mindennapi élete során valamilyen forrás segítségével zenehallgatóvá válik.
Legnagyobb arányban továbbra is a rádió a zenehallgatás alapvető eszköze, hiszen a pozitív választ adók 91 százaléka jelölte meg a zenei élvezetek forrásául. Közel áll ehhez a televízión keresztüli zenehallgatási arány, a válaszadók 83 százalékának szavazatával. A zenehallgatók több mint egytizede klubokban, egy másik közel egytizede pedig művelődési házakban keresi a találkozást a zenével. De ha azt vizsgáljuk, hogy a 33 éven aluliak körében mennyire szokás vendéglátóhelyen zenét hallgatni, akkor itt az összlakossági átlagnál (29 százalék) lényegesen magasabb (52 százalékos) aktivitást tapasztalunk. Ez a korosztályi aktivitáskülönbség majd' minden helyszín esetében felfedezhető. A felsőfokú végzettség viszont kétszer-háromszor, a hangversenyek esetében ötször nagyobb látogatási gyakoriságot jelent, mint a nyolc általánost végzettek körében.
Egy korábbi, 2005-ös kutatáshoz képest minden megjelölt helyen, a rádiótól a művelődési házig nőtt a zenével való találkozás gyakorisága. A növekedés egyes területeken számottevő, így pl. a vendéglátó-ipari egységekben a korábban mért 20 százalékos részvételről 29 százalékra, a fesztiválok esetében 16-ról 26 százalékra. Ha azt is szemügyre vesszük, hogy mely csoportokban nőtt kiemelkedő mértékben 2005 óta a nyilvános zenefogyasztás mértéke, a különbségek jelentősek. Főleg a 34-49 és a 18-33 éves korosztály mozdul ki nagyobb arányban a két évvel ezelőttihez képest. Igazi különbséget az iskolai végzettség szerinti csoportoknál találunk. A felsőfokú végzettségűek körében 17 százalékponttal nőtt a nyilvános helyen is zenét hallgatók aránya. Így tovább nőtt a már korábban is jelentős különbség.
MTI
MTI