Dalok.hu: Ha az 50-es évek Magyarországára gondolunk, nem a jazz az első, ami eszünkbe jut. Hogyan kezdődött el nálad akkoriban a jazzhez való vonzalom?
FJ: Természetesen akkoriban nem lehetett jazzt hallani, legfeljebb a rádióban. Én a rádióban hallottam, emlékszem hogy villámcsapásként hatott rám, attól kezdve én a jazz megszállottja lettem. 1955-ben megjelent az első szalagos magnó, amit üzletekben lehetett kapni. Vettem egyet, azzal fel tudtam venni a rádióból a nekem tetsző számokat és ismételten meghallgatni.
Dalok.hu: Tehát a rádióban hallott zenék hatására kezdtél zenélni. Voltak a zenélésben társaid, volt hol fellépni?
FJ: Ez ugye még suhanc koromban kezdődött és akkor még saját hangszerem sem volt. Egyik nyáron, 16 éves voltam, elmentem vagonokból szenet lapátolni, így összeszedtem annyi pénzt, hogy vegyek egy zongorát. Fellépésről akkoriban szó sem volt.
Dalok.hu: Tudnál mesélni az első felvételeidről, amiket most teszünk fel a Dalok.hu-ra? (Válogatás 1958-1966).
FJ: 58-ban már leszerelt katona voltam, megvolt a már említett szalagos magnó. Szereztem egy kristály mikrofont, amit azt hiszem már múzeumban sem nagyon lehet látni. Volt egy barátom, aki akkor kapott bőgőt és egy másik, aki érdeklődött az elektromos dolgok iránt és dobolt. Összejöttünk és csináltunk egy felvételt. Ennek folytatásai a 61-es és a 62-es felvételek, amelyek már koncerten készültek. Akkoriban nyílt az első jazzklub Budapesten, Dáliának hívták. Tele volt, 200-300-an mindig eljöttek. Popzene még nem nagyon volt, a Beatles sem volt még híres. Négy-öt zenekar létezett, akik ott eljátszottak.
A folytatás a www.dalok.hu/fogarasijanos címen található.
A folytatás a www.dalok.hu/fogarasijanos címen található.