Elkészült a GfK, az egyik legnagyobb piackutató cég felmérése, amely többek között a fájlcserélők használatát, az online zenehallgatási és fizetési szolgáltatásokkal kapcsolatos attitűdöket vizsgálta a 15-69 év közötti lakosság körében. A mai bejegyzésben az online fogyasztói szokásokkal kapcsolatos kutatási eredményekből szemezgetek.
Cél bemérve: a jogsértő felhasználásokat jogszerűbe fordítani. De hogyan? Az online fogyasztói szokások folyamatosan alakulnak, amit azért nehéz követni, mert a magánszférában tömegesen előforduló felhasználásoknak gazdasági súlya van ugyan, de nyoma általában nincs. Igaz az az állítás, hogy a torrentezők több cédét vesznek? Miért nem tudnak fennmaradni az online zeneáruházak? A fogyasztók tényleg nem hajlandóak fizetni az online tartalmakért? A letöltést valóban fokozatosan felváltja a streaming? Hogy jelenleg hogy néz ki az online zenefogyasztás, arról a spekulatív, szubjektív kijelentések helyett a piackutatók által végzett felmérések adekvátabb tájékoztatást nyújthatnak.
Arra a kérdésre, hogy a fizikai hordozón megjelentetett zenét - értsd: cédéket - felváltják-e az online (legális vagy illegális) zenei kínálatot nyújtó szolgáltatások, a torrentező válaszadók 68%-a felelt igennel, az átlag 25%-kal szemben – ez azt jelenti tehát, hogy a fájlcserélők nagyobb arányban vélik úgy, hogy nem vesz cédét az, aki online szerzi be a zenét. Ez némiképp ellentmond annak a „városi legendának”, hogy aki fájlcserél, az egyébként több cédét vásárol. Biztató, hogy mégis a fájlcserélők látják a legnagyobb arányban (80%), hogy van társadalmi igény egy nagy választékot nyújtó, legális online zeneszolgáltatásra, illetve elmondásuk szerint egy jó részük már most is igénybe vesz jogszerű szolgáltatásokat.
Találgatások sora övezi, azonban korlátlan letöltést engedő legális zeneáruház sajnos még nem indult be hazánkban, és máshol is csupán próbaverzióban üzemel. A legizgalmasabb kérdés, hogy egy ilyen, egyébként a többség által hiányolt lehetőségért ki mekkora méltányos havidíjat tartana elfogadhatónak.
Az online szolgáltatás célközönségének egy jelentős része azt válaszolta, hogy semmit nem lenne hajlandó egy ilyen szolgáltatásért fizetni (33-42 %). Még azok közül is, akik kimondottan a legális letöltés használata mellett döntenének, 33% „nem díjazná” a díjazást, és ettől a fájlcserélők válaszai sem sokban térnek el. A válaszadók szintén egyharmada maximum 1000,- Ft-ot nélkülözne a korlátlan zenehozzáférésért, és összesen kevesebb, mint 20% költene erre 1000,- Ft-nál többet.
Mindez azért érdekes, mert sok fogyasztó a jogsértő internetes zeneforrások használatát azzal szokta kimenteni, hogy „de hát nincs jogszerű alternatíva” - viszont maguk sem igen lennének hajlandóak a jogszerű lehetőségre pénzt költeni. Az internetezők láthatóan hozzászoktak ahhoz, hogy csak a hozzáférésért fizetnek – a tartalomért nem.
Ez azt jelzi, hogy igen nehéz feladat elé néz a zenei és a tartalomszolgáltatói ipar Magyarországon, amikor a jogszerűség irányában tesz lépéseket.
Forrás: http://eszerint.blog.hu/