Bár a cigányzene manapság nem divat, a cimbalom más műfajokban továbbélhet, akár úgy is, hogy kifejlesztik az elektronikus változatot - mondja Balogh Kálmán, akinek cimbalomjátéka Francis Ford Coppola új, Youth Without Youth című filmjében is hallható.
- Egy szerda délután, tavaly októberben felhívtak, hogy lenne-e kedvem a hétvégén játszani Romániában, ahol Coppala új filmjének zenéjét rögzítik - meséli Balogh Kálmán, hogyan is kérték fel a közreműködésre. - Meglepődtem, hogy pont Romániába hívnak, hiszen ott sok a jó cimbalmos. De a zeneszerző, Osvaldo Golijov ismerte néhány felvételemet, és engem akart, mert mindenképp magyar stílusban játszó cimbalmost szeretett volna.
- Egy szerda délután, tavaly októberben felhívtak, hogy lenne-e kedvem a hétvégén játszani Romániában, ahol Coppala új filmjének zenéjét rögzítik - meséli Balogh Kálmán, hogyan is kérték fel a közreműködésre. - Meglepődtem, hogy pont Romániába hívnak, hiszen ott sok a jó cimbalmos. De a zeneszerző, Osvaldo Golijov ismerte néhány felvételemet, és engem akart, mert mindenképp magyar stílusban játszó cimbalmost szeretett volna.
Nem egyformán muzsikálnak ugyanis a román és a magyar cimbalmosok, bár a hangszer ugyanaz: a nagy vagy magyar cimbalom. Szomszédaink stílusa kemény, dobszerű, a magyar zenészek viszont puhán, a hárfához vagy a zongorához hasonlóan szólaltatják meg a hangszert. - Coppola sokat segített a zene felvételénél, mesélt a történetről, az egyes jelenetekről, és a különlegesen szépen fényképezett, de mindenféle hang nélkül vetített jelenetek is sokat segítettek, hogy megérezzük a filmet - mondja a forgatásról. - Ritkán vagyok elégedett magammal, de azt hiszem, többször sikerült elcsípnem a hangulatot, akár kottából játszottunk, akár improvizáltunk.
Golijov bonyolult kottái mellett ugyanis a többnemzetiségű zenészek improvizálhattak is. A végeredmény jól sikerülhetett, hiszen Balogh Kálmán játéka a főcím alatt is hallható, sőt a zeneszerző meghívta májusi, amszterdami koncertjére is.
A külföldi vendégszereplés nem jelent újdonságot a népzenét, dzsesszt, világzenét, kortárs zenét is játszó művésznek, nemrég például egy többhetes amerikai turnéról tért vissza. Azt mondja: bár sokan ismerik, és a dzsesszben, a világzenében egyre gyakrabban felbukkanó különleges, izgalmas hangszerként tartják számon a cimbalmot, de mostani útján is találkozott olyanokkal, akik még sosem hallottak róla. - Ennek talán az is lehet az oka, hogy bár az én korosztályomban még több neves cimbalomművész tevékenykedik, és ugyan már a Zeneakadémián is van cimbalom szak, de a hangszer hagyományos műfaja, a cigányzene manapság nem divat. Így nem lehet megélni belőle, ezért egyre kevesebb fiatal lesz zenész, különösen cimbalomművész, mert nehéz hangszer. Ez persze azt is jelenti, hogy nem viszik tovább a családokban évszázadok alatt felhalmozott, kincset érő tudást, amelyet egy nem roma származású zenész képtelen magáévá tenni. A keleti országokkal ellentétben nálunk már nincs olyan élő, erős folklór, amely az újdonságokat megszűrve és beépítve a régibe képes lenne valami újat adni a mának. A világzenében, a dzsesszben pedig nehezen terjed a cimbalom: még nincs elektronikus változata, így nehezen lehet megoldani, hogy például gitárral, dobbal egyszerre szólaljon meg.
Ezzel a problémával szembesült akkor is, amikor nemrég a Napra zenekarral játszott, de már dolgoznak a megoldáson. Addig is várja a Coppola-film bemutatóját, hiszen a kész alkotást még nem látta.
Népszabadság • Serfőző Melinda • 2007. december 10.
Népszabadság • Serfőző Melinda • 2007. december 10.