Az R33 2007 őszén foglalta el mostani helyét a budapesti hetedik kerület Rottenbiller u. 33 szám alatt. Egy non-profit próbahely és stúdió, amely a helyen dolgozó alkotók hozzájárulásaiból jött létre és tartja fenn magát. Felismerve a költséghatékonyság nagy számokra vonatkozó alaptézisét, mely szerint húsz zenekar együttesen sokkal hatékonyabban tud egy nagyobb és jobb próbahelyet működtetni, mintha partizán módon egyedül hoznának külön helyeket létre.
Dalok.hu: Logikus az ötlet, de az ilyen ötletek mindig ott buktak meg, ahol a kommunizmus - a megbízható közösség hiányában. Nektek hogy sikerült ilyen közösséget kiépíteni?
Menyhárt Leo: A közösség tulajdonképpen magától teremtődött meg, észrevétlenül. lett. Ez úgy működik, hogy az ember rengeteg dolognak a részese az életet folyamán így, vagy úgy. Ezeknek a dolgoknak egy részéről egy ponton kiderül, hogy nem csak hasznos, hanem jó érzés is.
Amikor adott helyen, adott mennyiségű ember érzi egy időben ugyanezt, akkor ott történik valami fontos. Megjelenik valami érdekes energia a levegőben és elkezdenek jó dolgok történni a közösség tagjaival. Gyakorlatilag ez történik most velünk is.
Dalok.hu: Meséld el röviden a hely történetét.
Menyhárt Leo: 2007 őszén csatlakoztunk be a Rottenbiller utcában próbahelyet bérlő nyíregyházi Bárka alapítvány néhány zenésze mellé. Eleinte – ugyanúgy ahogy ők – csak a saját zenekaraink próbahely problémáit kívántuk orvosolni, de aztán rövid belül elkezdtek más zenekarok és alkotók is lejárni. Igazából ekkor esett le a tantusz, hogy mekkora igény van ilyen fajta zenei műhelyekre.
Dalok.hu: A mai világban stúdiók és zenei struktúrák zárnak be, ti pedig fejlődtök. Mi a receptje a sikeres zenei pályának ma, szerinted?
Menyhárt Leo: A válasz összetett. Amerikában van egy mondás, amit zenekari menedzserek szoktak elmondani a zenekaraiknak: vagy azt csináljátok, amit mindenki más csinál, de akkor nektek kell a legjobban csinálni; vagy valami olyan dolgot kell csinálnotok, amit senki más nem csinál. Mindenki jó számokat akar hallani, miközben nincsenek zenei műhelyek és producerek, mindenki jól szóló lemezeket akar, miközben nincsenek megoldva, hogy zenekarok jó körülmények között tudjanak stúdiózni, mindenki jó koncerteket akar, miközben nincsenek bejáratott klubhálózatok és kevés a jó hangmérnök; miközben a zenekarok éppen csak annyira rosszak, mint amennyire érdektelen a közönség.
Minden a végtermék felől van megközelítve. Mi ezt megfordítottuk és az alkotók legalapvetőbb szükségleteihez igazítottuk magunkat. Ezek pedig a próbahely, a műhelymunka és a költségáron történő lemezfelvétel lehetőségének megteremtése. Mindezt egy olyan helyen és módon, amelyet mindenki a sajátjának tud érezni.
Dalok.hu: Kik próbálnak nálatok?
Menyhárt Leo: Ez nagyon érdekesen alakult, merthogy egy olyan hely lettünk, ahol egymás mellett próbál viszonylag sok ismeretlen és közel ugyanannyi nagyon is jól ismert zenekar. Ha megnézed a honlapunkat (www.r33.hu), akkor ott fogod találni többek között Péterfy Borit, a Korai Örömöt, a Specko Jednot, Kiss Erzsit, Folkfree-t, Nemjucit, vagy a kortárs kísérleti zeneszerző T.Balit sok más zenekar mellett. Azt gondolom, hogy ez a sokszínűség, ami a nálunk dolgozó zenekarok összetétele miatt kialakult is példátlan a hazai zenetörténelemben.
Dalok.hu: A hely fő vonzereje szerintem a közösség. Az, hogy a zenészek tudnak egymással kommunikálni, zenélni, bulizni. A mai világban ez a dolog valahogy elveszett, erőltetéssel pedig nem működik. Nektek hogy sikerült?
Menyhárt Leo: Mint mondtam a helyet először saját magunknak alakítottuk ki oly módon, hogy otthon tudjuk érezni magunkat benne. Ennek eredményeként sokkal inkább hasonlít a hely egy lakásra, mint egy próbahelyre. Többek között ennek köszönhető, hogy rövid időn belül egyre több zenekar kezdett odaszivárogni és egy ponton pedig elkezdtek a különböző zenekarok tagjai akkor is lejárni, amikor nem is volt próbájuk. Aztán pedig hozták magukkal a barátaikat is. Mára a hely ugyanannyira közösségi hely is, mint amennyire stúdió. Sokan már inkább hozzánk néznek be péntek este bulizni, minthogy lemenjenek ötvenedszerre is a jól ismert szórakozóhelyek bármelyikébe. Az ott próbáló zenekarokon kívül kialakult egy körülbelül ötven fős mag, akik napi szinten megfordulnak a nálunk; hozzánk beszélnek meg találkozókat, felugranak jammelni,, vagy csak szimplán szociális életet élni.
Dalok.hu: Egy kulturális magazin, a Crossroad, több oldalon foglalkozott az R33-as fenoménnel a szeptemberi számában, és egy, nálatok próbáló zenekarok felvételeit tartalmazó válogatás CD-t is megjelenített. Hogy sikerült magatokra vonzani a média figyelmét?
Menyhárt Leo: A szóban forgó magazin egy viszonylag friss médium és még vannak abban a helyzetben a készítői, hogy olyan dolgokkal foglalkozzanak, amelyeket fontosnak tartanak. Érdekes volt megtapasztalni, hogy a cikk és a válogatáslemez készítése során, a munka előrehaladtával számukra is ugyanolyan fontossá vált a dolog, mint amilyen nekünk volt. Minden tiszteletünk az övék: crom.hu
Dalok.hu: Hallom, el kell költözni. Mik a további tervek?
Menyhárt Leo: Igen, november elejével el kell sajnos hagynunk a Rottenbiller utcát. Nem saját akaratunkból tesszük, de annyiban talán nem baj a dolog, hogy mostanra kinőttük a helyet, tehát amúgy is rövid időn belül el kellett volna kezdenünk másik hely után nézni. Most keresésben vagyunk, tehát, és mindenképpen bővíteni fogunk.
