Nemrég zajlott le a 42. Budapesti Nemzetközi Zenei Verseny, amelyen idén a fiatal hegedűsök mérhették össze tudásukat. Az első helyet megosztva szerezte meg Banda Ádám és Lev Solodovnikov. Fülei Balázs, a Zeneakadémia ötödéves hallgatója pedig a napokban harmadik helyen végzett az Ettore Pozzoli Nemzetközi Zongoraversenyen Olaszországban. A világ jó néhány országában rendezett hasonló versenyek résztvevői a pénzdíjak mellett ismertségre, tapasztalatokra tehetnek szert.
1933-ban Fischer Annie zongoraművész nyerte meg az első Budapesti Nemzetközi Zenei Versenyt, amelyet 1956 óta rendeznek meg minden évben. Ezen tűnt fel Tokody Ilona énekművész (1975-ben) vagy Bogányi Gergely zongoraművész (1996-ban) is. Évente más-más hangszer fiatal mesterei mérkőznek meg: hirdettek már versenyt fuvolistáknak, harsonásoknak, csellistáknak, minden ötödik évben pedig az ifjú hegedűművészeké a terep.
Perényi Eszter, a Zeneakadémia tanszékvezetője, az idei zsűri elnöke szerint ezekből a versenyekből az profitálhat a legtöbbet, aki lelkiismeretesen, akár egy egész nyarat sem sajnálva készül fel a kötelező és kötelezően választható darabokból. Így ugyanis felfigyelhet rá a nemzetközi zsűri, ha pedig még díjazzák is, a nem kis összegű (a mostani budapesti versenyen például 8000 eurós) pénzjutalom mellé koncertezési lehetőségeket is kap.
Ebben látja a versenyek lényegét Várdai István gordonkaművész is, aki, miután nemrég harmadik helyezést ért el a moszkvai XIII. Nemzetközi Csajkovszkij Zenei Versenyen, lapunknak azt mondta: ma egy fiatal magyar zenésznek a nemzetközi versenyek jelentik az egyetlen kiugrási lehetőséget, hiszen azok zsűrijében neves zenei szakemberek, menedzserek ülnek. Ehhez érdemes a nevesebb nemzetközi versenyeken indulni, mint a már említett moszkvai vagy a brüsszeli, a hannoveri, az indianapolisi.
Ugyanakkor lehet, hogy kezdik súlyukat veszteni ezek a viadalok - a mostani pestire például a szokásosnál jóval kevesebben, csak 19-en jöttek el, és a zsűri elnöke szerint világszerte érezhető visszaesés, már ami a létszámot illeti.
A témáról név nélkül nyilatkozó szakmabeliek úgy vélik, ennek egyik oka az lehet, hogy tulajdonképpen bárki rendezhet nemzetközi zenei versenyt, aki talál a fődíjat felajánló szponzort. (Magyarországon is több nemzetközi zenei verseny létezik, például egyetemek, alapítványok rendezésében, de ezekről még csak listát sem vezet senki.) A fiatal zenészek közül pedig sokan inkább a könnyű zenei programot követelő és magas díjat kínáló versenyeket választják, mint a szakmai nívót. Másrészt a nagy nemzetközi megmérettetéseken általában az első helyeket az adott ország művészei nyerik el - ez pedig sokak kedvét elveszi a nevezéstől.
Népszabadság • S. M. • 2007. szeptember 21.
Népszabadság • S. M. • 2007. szeptember 21.